Vasarnappal fejeztem be az elozo bejegyzest, igy barmily hihetetlen, hetfo kovetkezik. A valtozatossag kedveert ezt is egyedul toltottem, Dilara vizsgazott megint. Mivel hetfon minden muzeum zarva van, ezert ugy kellett alakitanom a programot, hogy valahova be is jussak azert. Ez viszont nem volt egyszeru, igy ez napom nem volt tul izgalmas. Eloszor bemetroztam a Sultanahmet-be, es lodorogtem kicsit az ovarosban, majd tenferegtem az egyiptomi bazarban egy kicsit. Ezutan lofraltam a Galata-hidon, aztan felbaktattam a Galata-toronyhoz, majd atkullogtam a Francia utcaba es vegul csatangoltam Taksim negyedben. :) Na de kifejtem kicsit jobban is. Az egyiptomi bazarban foleg fuszereket es torok csemeget lehet venni, de megtalalhatoak kisebb antik dolgok, konyhai felszerelesek esatobbi. Itt vettem en is torok csemeget. Mar emlitettem, hogy mindenkinek az az elso kerdese, hogy honnan jottel. Ket elado volt, az egyik maris mondta, hogy harom darab, hat darab. A masik csak annyit mondott csere-bere, de arra mar nem emlekezett, hogy mit jelent, igy el kellett neki magyaraznom. Jol elszorakoztunk, kozben bekajaltam torok csemegebol, hisz meg kellett kostolnom, mit veszek... Aztan osszevalogatot mindegyikbol fel kilot, amit megvettem. Ez utan mentem fel a Galat-toronyba. Eloszor atmentem a Galata-hidon. A hidon rengeteg pecas van egesz nap es tobbnyire kicsi halakat fognak, de vagy 30-40-et fejenkent. A torony a domb tetejen van, oda fel kellett kapaszkodni, majd a tetejere mr lift vitt fel. Itt szepen korbe lehet latni Isztanbult. Szerencsere az ido is kegyes volt, volt egy kis napsutes, igy lehetett latni mindent. Innen mar csak egy ugras a French Street. Ez egy nagyon szuk utca, vegig lepcso, de hangulatos hazak sora, mind kavezo, etterem, sok szobor, virag. Innen ismet csak egy ugras a Taksim, ami ennek a resznek a kozpontja. Egy baromi hosszu bevasarlo utca, ami csak setalo utca, egyedul egy antik villamos kozlekedik fel-ala a kozepen. Ez a hely az isztanbuli fiatalok kozpontja is. Rengeteg pub, kocsma, club, disco, uzletek, ettermek. Van egyfajta hangulata az egesznek. A nap minden egyes pillanataban tomve van emberekkel, de foleg este es foleg pentek-szombat. Megis jo volt elvegyulni a tomegben. Szokas szerint a menzan megvacsoraztam, majd hazamentem. Ott volt Dilaraval Dzseren. Meg nem volt olyan keson, 7 ora korul volt, ezert ugy dontottunk, hogy elmegyunk valahova. Buszra szaltunk es elmentunk a Boszporusz-hidhoz. Este mindig szepen ki van vilagitva, gyonyoru, csak nehez rola kepet csinalni az en gepemmel, raadasul most el is felejtettem magammal vinni, ugy meg meg nehezebb. :) A csajok ehesek voltak, igy ettek valamit, en meg csak teaztam. Vettunk Waffelt is, ami mindenfele gyumolccsel es edesseggel toltott gofri, majd kiultunk a Boszporusz partra. Mikor mar kellokepp atfagytunk, akkor pedig hazamentunk.

Keddre maradt a Dolmebache Palace. Ezt akartam megnezni rogton elso nap, de csutortokon es persze hetfon ez is zarva van. Ezen a napon viszont ez volt az elso celpontom. A palota eleg kozel van, Besiktasban, igy csak 10 perc gyalog. Ide is kellett fotojegy, de ide mar vettem, egyszer elunk, hiszen regi autokat lathatok barhol, Dolmebache palotat meg csak Isztanbulban. Ez volt az elso es egyetlen olyan hely, ahol az ar tartalmazta a turavezetest, bar csak angolul es torokul volt, kulon-kulon persze. Szerencsere ez mar nem okoz gondot. Meg lehet nezni a kulonbozo szobakat, mint pl a szultanne rezidenciajat, a kulonbozo vendegszobakat, tanuloszobakat, furdoket, haloszobakat. Ez a resze kb egy oras. Ezutan atmentunk a harembe. Itt is rengeteg szoba van, de itt van tobbek kozott Ataturk dolgozoszobaja, furdoje es haloszobaja, amiben meghalt. Ugy Ataturt a mi torokok Atja, o alapitotta a Torok Koztarsasagot 1923-ban. Torokorszagban illegalis nyilvanos helyen kritizalni Ataturkot. Bar a torokok nem is teszik, hiszen Istenkent tekintik. Ugymond o civilizalta, europaiasitott Torokorszagot, o adott jogokat a noknek, megreformalta az iskolarendszert... A palota utan a vasuttorteneti muzeumba mentem, ami azon az allomason van, ahova anno az Orient Express befutott. Nem egy nagy muzeum, ingyen latogathato, de kis hangulatos, aranyos. Egy terem az egesz, de annyit meger, hogy egyszer vegignezze az ember. Meg a Suleymanye Mosque maradt mara. Ez az utikonyvben eleg nagynak van leirva, ehhez kepest vagy fel oraig kerestem a terkep szerinti helyen, mire megtalaltam. De tenyleg nagy, csak bemenni nem lehetett, mert kivul-belul restauraljak, igy csak egy kis resze van nyitva az imadkozoknak. Ezert kellett ennyit keresenem...?! Egyebkent rengeteg felujitas, utepites, hazepites van. Gondolom foleg ilyenkor tudnak epitkezni, foszezonra elkeszulnek vele. A ket fo hid melle - ami a Boszporuszon ivel at - most epitenek egy alagutat is ala, amit elvileg iden atadnak, de emiatt is eleg sok tereles, elzaras van Besiktasban es az azsiai reszen is. Szoval mivel a mecsetbe nem jutottam be, igy maradt idom, ezert ismet tettem par kort a nagy bazarban, majd beultem egy kavera a Starbucksba. Vartam ugyanis a sotetedest, hiszen a Kek-Mcsetet es Aya Sophiat kivilagitva is latni kell egyszer. Legalabbis ezt irta az utikonyv. Hat ora korul sotetedett, de tenyleg gyonyoru kivilagitva mindketto, de foleg a Kek-Mecset. Csinaltam gyorsan vagy 50 kepet, aztan hazamentem. Este neztunk egy videot Dilaraval, majd johetett a jol megerdemelt alvas.

Mar a het elejen tisztban voltunk, hogy a szerdai nap kellemesnek igerkezik, igy erre a napra tettuk a hajokirandulast a Boszporuszon. Ez egy hat oras kirandulas volt. Ez azonban csaloka, mert maga a hajokazas 3 ora volt, de a felenel volt 3 ora piheno. A hajo tobb helyen is megallt utasokat felvenni, ment vegig felfele a Fekete-tenger fele. A vegallomas a Fekete-tenger elott volt. Itt egy varrom van a domb teton, oda lehetett felmaszni, es szep kilatas nyilt a Fekete-tenger es a Boszporusz talalkozasara. Na ezt lehet nezni itt 3 oran keresztul, mas ugyanis nincs ezen a helyen. Igy egy kicsit sok a 3 ora itt. Azert elvoltunk masfel orat, majd leerve a hegyrol megebedeltunk. Halas szendvicset ettunk, de ugy kell elkepzelni, hogy a hal egeszben van benne egy fel kenyerben, melle salata, paradicsom, hagyma. Nagyon finom volt. Visszahajoztunk Besiktasba, 5 korul ertunk haza. A hajozas azonban annyira kifarasztott minket, hogy mast mar nem is csinaltunk, csak este neztunk meg egy filmet es kesz. Ezzel a nappal minden lattam, minden megcsinaltam, amit elore elterveztem, igazabol nem maradt mas latnivalo.

Ennek megfeleloen csutortokon fel egyig aludtunk, majd megreggeliztunk. Dilaranak volt par dolga, amit el kellett inteznie, en meg ugy dontottem, hogy atnezek az azsiai oldalra, ott meg nem sokat voltam. Vapurral (ez a hajo elnevezese a Boszporuszon) atmentem a tulpartra, majd elsetaltam a Leander's toronnyal szembe, kicsit nezelodtem, majd setaltam tovabb. Hogy merre, arrol fogalmam se volt, nem az volt a lenyeg. Vegre tokeletes ido volt, 20 fok korul, szikrazo napsutes. Miutan ugy ereztem, hogy ideje kicsit leulni, visszasetaltam a vizpartra, vettem egy csomag szotyit, majd leultem a sziklakra. Mindenki ezt csinalja, a sziklak kozul tonnaszamraa lehetne kiszedni a szotyihejakat. Ucsorogtem egy orat, elveztem a napsutest, majd tovabbaltam. Ezen az oldalon is elsetaltam a Boszporusz-hidig, majd vissza. Ettem Kofte-t, ami husmassza osszekeverve diofelekkel, ez beletekerve palacsinta tesztaba, melle rakas mentlevel, petrezselyem. Na hat ez valahogy baromira nem izlett, eleg csipos volt, es mentalevel se nyerte el a tetszesem. Utana gyorsan ittam egy teat, de a rossz iz egeszen elalvasig benne mardt a szamban...

Dzseren nalunk aludt az ejjel, masnap o csinalt cserebe a reggelit. Tojasrantotta volt, meg sajtok, lekvar, csokikrem. Ez ugye az utolso napom. Vegig egyutt voltunk egesz nap. Reggeli utan elmentunk egy nyitott bazarba, mi otthon csk piacnak hivunk. Kicsit vasarolgattak, de nem volt egy nagy cucc az egesz. Innen elmentunk egy parkba, ami a Golden Horn vegeben van. Igazabol egy temeto, de egy meredek domboldalban van az egesz. A tetejen van a park, ezt Pierre Loir parknak hivja. O egy francia iro, aki sokat alkotott Istanbulban, es itt is van eltemetve. Megtalalhato meg tobb torok hiresseg sirja is. A domb tetejen van egy kavezo gyonyoru kilatassal. Itt kaveztunk egyett, meg ettunk valami edes ostyafeleseget. Ucsorogtunk picit, beszelgettunk es megvitattuk, hogy hol egyuk meg az utolso vacsoramat. A vege az lett, hogy amint leertunk beultunk egy etterembe. Ok tudtak, hogy mit akarnak etetni velem. Az elso helyen nem volt, igy beultunk egy masik etterembe. Ez a kaja volt a legjobb, amit a 10 nap alatt ettem. A nevet elfelejtettem, mert nem egyszeru. De keramia talban hoztak ki. Baranyhus volt szosszal, pita-kenyerrel osszekeverve es egy jo nagy adag yoghurt volt meg a talban es melle kenyertesztat ettunk. Nagyon finom volt, de sajnos hamar elfogyott, nem volt tul nagy adag, es nem is a legolcsobb etel. Utana termeszetesen leoblitettuk egy teaval. Innen elbuszoztunk Taksimba, kicsit setalgattunk, madj beultunk egy kavera egy helyre. Hazaerve elbucsuztam Dzserentol, otthon meg megneztuk interneten a repterek informacioit. Eszter hivott este, hogy haza tudok e jonni. En nem sokat tudtam arrol, hogy mi aa helyzet Angliaban. Hetfon es Kedden vagy 30-35 cm ho esett, igy lezartak a Heathrow es a Gatwick repteret is, rengeteg jaratot toroltek, sok volt a keses is. Het vegere szerencsere kicsit javult a helyzet, igy az en gepem Angliabol csak fel ors kesessel indult. Igy mi is fel oras kesessel ertunk haza. A szombati napom eleg hosszura sikerult, hisz Dilara lakasabol 9kor elmentem, onnan 2 ora volt, mig kijutottam a repterre. Ott 3 ora varakozas, majd 3,5 ora repules, termeszetesen aludni nem tudtam, igy nektek irtam a blog elso reszet. Angliaban meg megint masfel ora, mig Wokingba ertem. Mivel nem volt nalm semmi penz, ezert el kellett mennem penz levenni, hogy ki tudjam fizetni a taximat. Igy fel 7 volt, hogy hazaertem. Ezzel veget is ert az Isztanbul project, teli elmenyekkel, es nem mellekesen kozel 800 fenykeppel. :) Kovetkezore teszek be parat, akinek van Facebook-ja, az lathat tobbet, a csaladtagok meg husvetkor megnezhetik az albumot, amit addigra osszeallitok.

Ma, vasarnap voltam bent az etterembe, bevittem nekik az ajandek torok csemeget. Vannak valtozasok ott is, hiszen Marta, aki mr lassan egy eve van ott, szerdan megy utoljara, aztan kilep. Anna  menedzser pedig honap vegeig van es o is kilep. Ennyi, ha en nem vagyok, mar nem is jo ott dolgozni. :) Na jo ez tulzas, de Anna mondta, hogy olyan jo embert, mint en voltam, nehez lesz talalani. Mondtam, ha megkapom azt a penzt, amit a sport centerben fogok kapni, akkor visszajovok. Csak hat az tobb penz, mint amit az etteremben a menedzser kap...

Holnap kezdem az uj melot, kivancsian varom. Holnap meg nem a rendes melot csinalom, csak ismerkedes lesz a hellyel, a feladatokkal, megyek majd a polgarmesteri hivatalba is korulnezni, es egyeb hasonlok. Pontosan nem tudom, de majd kiderul.

Na ezzel utolertem magam naprakeszsegben, remelem jo volt olvasni beszamolomat es nyugodtan hagyhattok kommentet.

Sajnos a mai nap szomoruan telt. Reggel mikor bekapcsoltam a gepet, olvasom a hirekben, hogy meggyilkoltak Marian Cozmat. O az MKB Veszprem beallosa. Egy veszpremi szorakozohelyen, ahol csapattarsaival egyik csapattarsuk gyerekenek szuleteset unnepeltek, verekedesbe keveredtek. Ot haromszor sziven szurtak, korhazba szallitas utan eletet vesztette. Masik ket tarsat, szinten kezilabdazok, sulyos, eletveszelyes allapotban szallitottak korhazba. Egyiknek ki kellett venni az egyik vesejet, masiknak arccsont torese van. Szerencsere ok mar tul vannak az eletveszelyen. Az elkovetok enyingi ciganyok voltak, egyikuket allitolag mar el is kaptak Ausztriaban. Szornyu, hogy ilyenek tortennek, es bar hatalmas a felhaborodas az egesz orszagban, a kormany is mondja, hogy ez volt az utolso csepp. Megis van egy olyan erzesem, hogy nem sok minden lepes lesz a valos problema megoldasa ellen, vagyis a ciganybunozes lecsokkentese, megszuntetese ellen...