Ugy dontottem, hogy mikor van egy kis idom, akkor elkezdem irni a blogot, hogy hazaerkezesem utan ne kelljen olyan sokat varnotok. Van egy olyan erzesem, hogy igy sem egybe kapjatok meg a 10 napot, mert az nektek is sok lenne olvasni. Bar az konnyebb, mint megfogalmazni a mondanivalot.

Naszovaltehatakkor. Ha jol emlekszem, akkor elutazas elott irtam bejegyzest, idom volt ra, hiszen nem aludtam. Szerencsem volt, mert az Australian Openen ejfelkor jo meccs volt es eleg sokaig is tartott, igy nem unatkoztam. Azert vartam mar a kovetkezo lepest, hogy 3.30 legyen, ugyanis akkor hivtam a taxit. A vonat Wokingbol 4.10kor indult, de biztos ami biztos alapon ugy gondoltam odamegyek 4 elott. A vonaton rajtam es a masinisztan kivul meg egy ember volt. Az atszallasnal varnom kellett ugy 25 percet, de itt mar voltak mas utazok is nagy borondokkel. Pont hatra ertem ki a repterre, egybol be is tudtam csekkolni, igy volt masfel oram indulasig. Igy vettem egy ujsagot, meg megreggeliztem az otthonrol hozott szendvicseimbol. Miutan beszalltunk a gepbe megprobalkoztam nemi alvassal, tobb-kevesebb sikerrel. Az nem mondom, hogy nem aludtam, de azt se, hogy jol aludtam. Bar a sorban egyedul ultem, de igy se tudtam kenyelmesbe helyezni magam, ezert csak bobiskolas volt az az alvas. Ut kozben lattam a nemet havasokat is a felhok kozul, Torokorszg fele meg mar teljesen tiszta volt, igy lattam a tengert is, meg atrepultunk Isztanbul felett is, az gyonyoru volt. Azert kellett atrepulnunk felette, mert az en gepen egesz Belso-Azsiaig repult. Meg leszallas elott lattam az istanbuli forma 1-es palyat is, ezutan landoltunk Sabiha Gokcen International Airporton. Maga a nev sokkal tobbet sejtet, mint maga a repter. Jelen pillanatban kb fele akkora, mint Ferihegy, de sokkal nagyobb lesz, meg folyamatban van az epitkezes. A mi gepunk mellett meg volt ott vagy 3 gep, es ennyi. Leszallas utan meg vizumhoz kellett folyamodnunk, orszagonkent eltero osszegert. Magyarisztan allampolgarainak 50 torok lira. Egyedul az er valamit az egeszben, hogy igy nem ures az utlevelem, hiszen a vizum egy matrica, amit beleragasztanak, majd a hatart atlepve egy pecset is kerul bele. Es hogy miert is Belso-Azsiaig repultunk? A repter Istanbul reptere, de innen masfel ora busszal Europa. Az ut erdekes es lehangolo. Rengeteg oreg epulet, tobbnyire romos hazak, bar en ugy gondolom, hogy ezek a foldrengesek aldozatai, mert azert mindenhol epitkeznek is. A kozelmult legngyobb foldrengese Isztanbulban 1999-ben volt, amikor is tobb, mint 23ezer ember halt meg. Azota is voltak kisebb rengesek, foleg az azsiai reszen. Beerve a kozpontba, Dilara baratnoje (Esra) vart ram, hiszen Dilara vizsgazott az egyetemen. Azt, hogy tavolsagok vannak varoson belul, hamar megtapasztalhattam. Meg elutazas elott mondta Dilara, hogy ahol a busz lerak, ahhoz nagyon kozel lakik. Mikor megkerdeztem Esrat, hogy mennyi ido, azt mondta fel ora busszal. Es mint utobb kiderult, ez tenyleg kozel van. Aztan nem is volt fel ora, csak 20 perc, de onnan meg fel kellett caklatni egy dombtetore, borondot huzva magam utan nem is volt olyan kellemes. Harom emelet megmaszasa utan ertunk Dilara lakasaba. Ket szoba, nappali, konyha, furdo. Normalis lakas, bar nem uj, ezert futes nincs benne, de hideg sincs. Marmint a lakasban, mert odakint azert nem az az ido van, mint ami Torokorszag hallatan eloszor az ember eszebe jut. Tobbszor is esett az eso, napot meg csak ketszer lattam. Na miutan leraktam a borondomet, meg pihentem egy kicsit, elindultunk a Boszporusz partra, volt egy kis idonk, mig Dilara vegez es talalkozunk. Kb fel ora mulva mar jott is egyik baratnojevel (Ceren – ejtsd Dzseren). Mivel mindenki ehes volt, ezert elmentunk kajalni. Egy jo, de olcso helyre vittek, ami az egyetemistak torzshelye eppen ezert. Svedasztalos menza feleseg, de tenyleg jo hely, azota mar tobbszor is itt fejeztem be a napot, mert kb 600 forintnak megfelelo liraert tudsz enni levest, meg valamilyen hust korettel. Ja, azt meg nem emlitettem, hogy Dilara a Besiktas negyedben lakik, ez a Boszporusz partjan van es ugy 30-35 perc alatt lehet bejutni a fobb nevezetessegekhez. A kajalas utan - mivel mar teljesen mindegy volt, hogy mennyire vagyok faradt – meg setaltunk egyet, aztan ugy dontottunk, hogy igyunk egy teat. Athajoztunk Azsiaba, es a tulparton egy teazoba kiultunk. Ez annyibol allt, hogy volt egy bode, ahol csinaltak a teat, es a vizparton voltak parnak kirakva. Kicsit hideg volt, de a kivilagitott varos, a viz kozepen a Maiden’s Torony es kicsit tavolabb a szinten fenybe borult Boszporusz-hid karpotolt a hidegert. Szoval ezen a nap csak ugy ugraltam Europa es Azsia kozott. Esra egyebkent itt lakik az azsiai reszen, mig Dzseren csak ket utcanyira Dilaratol. A hajokat viszont ugy hasznaljak itt, mint Pesten a villamost. Teljesen sima kozlekedesi eszkoz, ugyan az a jegy ervenyes ra, mint a buszra, vagy a metrora. Esratol kaptam berletet, ami egy magnesgomb, amit fel kell tolteni penzzel, es ha felszallok valamire, akkor levonja a jegy arat.

Miutan mar atfagytunk a vizparton, Esra hazament, es mi is visszahajoztunk Besiktasba. Meg felmentunk Dzserenhez is egy teara majd hazaterve mar csak az agyba zuhanas maradt. Nem tartott sokaig, mig elaludtam, pedig meg csak 11 ora volt, de 40 ora alvas nelkuli allapotban voltam. Ez volt az elso napom, de ha minden napot ilyen hosszan irok le, akkor elkopik a billentyuzetem. Pedig minden nap bovelkedik mondanivaloban.

Masnap reggel 10 korul keltunk, megreggeliztunk, majd Dilara elkisert a buszmegalloig, o nem jott velem, mert tanulnia kellett a penteki vizsgajara. A napi terv a Topkapi-palota es a Kek-Mecset meglatogatasa volt. A buszmegallotol gyalog elmentem a metromeglloig, ez csak 10 perc de szep az ut odaig, majd metroval mentem a Sultanahmed negyedig, ahol a fent emlitett epuletek talalhatoak. Nem lehet eltevedni. Miutan leszalltam a metrorol, ugy dontottem, hogy iszom egy kavet. Betertem egy kavezoba es rendeltem egy torok kavet. Lehet nem kellett volna. Nem volt annyira veszes, de nem nyerte meg a tetszesem. Eleg eros volt, tej nem jar hozza, csak cukor. Az alja teljesen zaccos. Mint utobb megtudtam, ha leittad a kavet a zaccrol, akkor a kistanyert ra kell tenni a pohar tetejere, es felforditeni. Igy a zacc vegigfolyik a csesze oldalan, es kulonbozo mintat olt fel. Na es ezt hasznaljak jovendomondashoz, csak nem egy kavezoban, hanem a javasasszonynal. Szoval a kave utan indultam eloszor a Topkapi-Palotaba. Ugy osszessegeben minden torok epuletrol, ami kapcsolatban van valamelyik szultannal, elmondhato, hogy iszonyat nagy, hatalmas belso terek es minden tuldiszitett. Mivel most nincs foszezon, igy a palot tobb resze is zarva volt. Azert a lenyeg latogathato volt es igazabol nagyon tetszett. A palota belso udvara is nagyon szep, milyen szep lehet nyaron. A kertbol gyonyoru kilatas nyilik a Boszporuszra – mar ha lehet latni valamit a felhoktol. Na nem azert, mert olyan magasan van, hogy mar felhok koze er, hanem a felhok jottek kicsit sokkal lejjebb. Ja es szakadt is az eso. Az epuletekben kulonbozo kiallitasok vannak, mint peldaul a szultan ruhai, ekszerek, fegyverek. Meg lehet nezni a tron termet, a szultan lakosztalyat es a haremet is. El lehet tolteni jo par orat nezelodessel, de en innen meg tmentem a Kek-Mecsethez. Kivulrol hatalmas epulet, de gyonyoru, lenyugozo es lelegzetelallito. Ez az egyeduli mecset, aminek 6 minaretje van. A szultan, aki epittette egy tornyot akart aranybol, az epitesz meg rosszu ertette, azt hitte 6 tornyot akar. Ugyanis torokul az arany = altin, mig a 6 = alti, tehat csak egy betu elteres van. Aztan a szultan megis beleszeretett a 6 minaretbe, hiszen meg a nagy mecsetnek Mecca-ban sincs 6 minaretje. A mecsetbe csak imaidon kivul lehet bemenni, ami nem egyszeru, mert a torokok tobbet imadkoznak, mint nem. Minden imaidokor egesz Isztanbul zeng, ugyanis minden mecset minaretjen hangszorok vannak, es azon keresztul hivjak az embert imadkozni. Baromi erdekes, de jo hallgatni. Ha vegre valahara bejutsz a mecsetbe, miutan levetted a cipodet, akkor egy hatalmas belso ter fogad. Az egesz le van szonyegezve, hogy kenyelmesen tudj imadkozni. Igazabol egy nagy terem az egesz. Ugy ertve, hogy nincs olyan, hogy fohajo, meg oldalhajo, vagy mi, de a belmagassaga az 43 meter. Belul nem sok minden van, csak egy kulon kis helyiseg a kozepen, ahol a szultan szokott imadkozni, es a pulpitus, ahonnan az imam szol. Itt valojaban nem lehet sok idot eltolteni, mert annyi latnivalo nincs is, na meg az imadkozason kivuli ido csak egy-egy ora. Ezutan ugy dontottem, hogy setalok meg egy kicsit. Mivel a vizpart kozel volt, igy a Topkapi-palota “varfala” toveben elindultam. Azt hittem majd valahol vissza tudok menni, de nem volt sehol egy feljaro, igy teljesen meg kellett kerulnom a palotat. Igazabol nem volt rossz, mert szep a part, es a varfal is szep, csak kb egy oraba telt, mire eljutottam odaig, hogy fel tudtam szallni a metrora es hazajottem. Itthon Dilaraval megvacsoraztunk, szojaval toltott teszta volt joghurtos ontettel, utana meg megfazas elleni fokhagyma levest ettunk, eredeti torok recept alapjan. Meg egy nap eltelt.

Az elso par nap jo surure sikerult, mert mindent megneztem, amit az utikonyv fontosnak talalt. A pentek is ennek jegyeben telt el. Szinten egyedul toltottem, hiszen Dilaranak ismet vizsgaja volt. Reggeli utan egyutt mentunk metroval a varosba, Dzseren is velunk jott, hiszen az egyetem is ott van az ovarosban. En leszalltam az Aya Sophiahoz legkozelebbi allomason, nekik ketto megallo meg az egyetemig. Gondolom kitalaltatok, hogy az Aya Sophia volt a kovetkezo, amit megneztem. Lehet bennem van a hiba, de nekem kicsit csalodas volt. Elkernek 20 lirat belepore, aztan annyira nem is latvanyos. Raadasul a fele be is volt allvanyozva belul, igy teljesen lerombolta az osszkepet. Elmondhato, hogy 56 meter a belmagassaga, megneztem a jezusos mozaikokat, ertekeltem az iszlam behatasokat is, de megse voltam lenyugozve annyira, mint amennyire szamitottam. Innen a kozelben levo Basilika Cistern-be mentem, ami egy fold alatti viztarolo volt, ami Konstantinapoly vizellatasat volt hivatott szolgalni.. Na ez viszont sokkal jobban megfogott. Baromi erdekes az egesz. Lemesz, belul minden voroses a megvilagitastol, es alapbol is voroses az oszlopok szine. Az alja vizben van, igy rampakon lehet haladni. Rengetek oszlop tartja, egeszen pontosan 336 es 80 millio liter vizet volt kepes tarolni. Erdekessege ket oszlop “talpazata”, ami egy regebbi gorog templom oszlopa volt, de ide fejjel lefele epitettek be. Az oszlopok teteje-alja egy-egy noi fejet abrazol. Ezutan tiszteletem tettem az Archeologic Muzeumban is. Ez se volt kutya, jo ngyra epitettek ezt is, harom szintes, teli szobrokkal, festmenyekkel, kofaragasokkal. Megtalalhatoak torok, izraeli, Jordan, romai, egyiptomi leletek, alkotasok, es kiralyi szarkofagok. Itt vagy 2 orat voltam, elnezelodtem. Az viszont erdekes volt, nem csak itt, hanem mashol is, hogy nem nagyon osztogatnak leirasokat a bejaratoknal. Lehet meg nagyon szezon elott vagyunk, de nem csak en turistaskodom most, mi is megerdemelnenk valamit. Miutan itt is vegeztem, gondoltam elsetlok s Grand Bazarba. Hat szo mi szo, kegyetlen nagy. 22 kapun lehet bejutni, aztan csak arra kell figyelni, hogy ne tartsd tul sokaig nyitva a szad. Egybol ekszeruzletek sokasaga teli arannyal, szebbnel szebb szonyegek, ruhak, antik dolgok es persze fuszerek, edessegek, ajandektargyak. Nem tudsz ugy elmenni egy uzlet elott, hogy ne szolitson meg az uzlet tulajdonosa. Ugyanis mindenki kint all a bolt vagy stand elott es probal meggyozni, hogy az o uzletebe menj be, nala vasarolj. Az utikonyv azt irja, hogy alkudozni kotelezo, megsertodnek, ha nem alkudozik valaki. Igy hat en is alkudoztam. Vettem egy kicsi vizipipat, amire eloszor 35 lirat mondott, vegul 20 liraert vettem meg. De gondolom meg igy is jo ar ez neki. Neha tul eroszakosak, hogy vegyel valamit, es latni rajtuk, hogy megsertodnek, mikor tovabballsz, de hat nem lehet minden uzletnel vasarolni. Ha csak megtorpansz egy uzlet elott, mar le is tamad az elado, hogy honnan jottel, hogy hivnak es hasonlok. Meg magyarul is tudnak nehanyan. Jol el lehet tenferegni a bazarban, teljesen vegigjarni nem lehet, de egy helyre 10-szer kilyukadni azt igen. Torok edesseget meg is lehet kostolni, es nem is adjak tul dragan. Rengeteg fele van, es kerhetsz ugy fel kilot, vagy egy kilot, hogy mindenbol egy keveset. Innen ismet hazafele vettem az iranyt, a menzan ismet megkajaltam, es vege volt ennek a napnak is.

A Szombati nap volt az elso olyan nap, amit vegig Dilaraval toltottem. Ja, egyebkent hogy lassatok mennyire fontosnak tartom a blogom irasat, most epp a repulon ulok, nemreg szalltunk fel, mar utazo magassagban vagyunk, de nem latni semmit, csak a felhoket. Van kb 2 oram, mig lemerul a laptopom, addig lehet be is fejezem, es este mar olvashatjatok is. Bar megcsak szombatnal tartok, egy het meg hatravan…

Szoval szombat reggeli utan buszra szalltunk, es elindultunk a Miniaturkbe. Meg Dilara sem volt ott soha, igy kivancsi volt o is ra. Itt foleg Torokorszag nevezetessegei talalhatoak 1:25 aranyu kicsinyitesben. Jo nagy a park, es szepen meg van csinalva, jo ido eseten el lehet setalgatni orakat. Mivel eleg hideg volt, igy mi “csak” masfel orat voltunk. A bejaratnak, mikor vettuk a jegyet, akkor kerdeztek, hogy honnan jottel. Ez azert volt fontos, mert minden nevezetesseg elott volt egy hangszoro. Ha odatetted a jegyed vonalkodjat, akkor azon a nyelven mondta el a tortenetet, amit a penztarnal mondtal. 8 fele nyelv van, Magyar nem volt… J Van egy-ket nem torok latvanyossag is, mint a Mostar-i-hid, vagy epp a budapesti dzsami. Miutan kellokepp atfaztunk es mivel meg nincs szezon, ezert a kiszolgalo egysegek sem voltak nyitva, meg teat sem tudtunk inni. A terv az volt, hogy este Dilar barati tarsasagaban elmegyunk bulizni egyet. Reggel eldontottuk, hogy nem jovunk mar haza nap kozben. Mivel volt meg a talalkaig jopar orank, igy elmentunk egy masik muzeumba is. Ez  a Koc museum volt, egy torok ember utan elnevezve, amugy kozlekedesi muzeumkent funkcional. Itt fenykepeket nem csinaltam, mert a fotojegy dragabb volt, mint a belepo. Pedig tudtam volna szep dolgokat fenykepezni. Az elso helyiseg tele volt regi autokkal. Cadillac, Buick, Chevrolet, Mustang, gyonyoruek voltak. Dilar meg itt sem volt, es mint megtudtam, rajong a regi autokert. Ennek a teremnek az erdekessege szamomra az volt, hogy volt egy 1964-es Trabant – Magyar rendszammal. J Es kulon elemezve volt a kultusza is. A tovabbiakban voltak meg regebbi autok, egeszen egy Ford T-modellig, majd kerekparok, motorok, csonakok, hajok. Volt egy resz, ahol kulonbozo szerkezetek voltak kiallitva, egy gombnyomasra megnezhetted hogy mukodik pl a mosogep, mikrosuto, vagy akar az auto motorja, stb. Kellokepp erdekes volt ez a museum is es legalabb fedett, futott helyen volt. Jo hogy Isztanbulban voltam, de mindig arrol irok, hogy milyen hideg volt… Miutan itt is vegeztunk, mar forogtak a szemeink az ehsegtol, vagy az kopogni szokott?! Ez a ket museum kint van a varos szelen, igy fel ora volt, mig beertunk a kozpontba, ahol a tobbiekkel kellett talalkoznunk. De meg mindig volt idonk, igy beultunk uzsonnazni, kebabot ettunk. Kozben a tobbiek mashol kajaltak, igy atmentunk oda es ettunk ott is, majd egy pubba kezdtuk az iszogatast. Par sor es tequila utan a fiatalok mar elerkezettnek lattak az idot, hogy atmenjunk  discoba. Ez olyan volt, mintha egy lakoepuletbe mentunk volna be, mert a harmadik emeleten volt a disco, de addig csak lepcsohaz volt egy-ket ajtoval. A helyen tobbnyire torok zenet jatszottak, de volt par angol nyelvu is. Azert jol elvoltunk, fel 3kor mentunk haza, de elotte meg beultunk vacsorazni, vagyis valamilyen levest ettunk salataval. Igy osszessegeben eleg hosszura sikerult a nap, nem kellett sokat varnom (nem a lyukas zoknijaimat), hogy alomba zuhanjak. Ejjelre tomegszallova alakitottuk Dilara lakasat, mert a tarsasagbol ketten az Azsiai oldalon laknak, masik meg nem, de jo messze, igy ok nalunk aludtak. Ez az alvas egesz fel 2-ig tartott, majd reggelizni elmentunk egy reggelizobe. Hm, ez eleg logikus… A tobbiek a punnyadast valasztottak programnak a kovetkezonek (es ok egyetemistak…pff J) en meg inkabb setaltam egyet a kornyeken, vegre nem volt olyan hideg. Meg amugy is, ha sok torok volt egy helyen, akkor nem nagyon beszeltek angolul, pedig nagy reszuk angol szakos az egyetemen. Ugyan ez volt Parizsban is, ott is angol szakosokkl voltam, de nem mertek megszolalni angolul. Ha csak Dilara, meg mas valaki es en voltunk, akkor tudtak angolul beszelni, de sokan mar nem. Szoval setam soran eljutottam a Boszporusz-hidhoz. Kozel volt, kb 20 perc alatt odaertem. Atmentem alatta is, csinaltam rola vagy egy rakas kepet. Nem semi egy hid na. Gyalog nem lehet ramenni, de a feljaro amugyis kilometerekre volt tolem.  (kozben Becs felett repulunk el, szoval most kozel vagyok es kicsit-nagyon raz a gep, be kellett kapcsolnunk az oveket, tovabbra sem latni leig, bar neha felbukkan egy havas taj. Ettem szendvicset, ittam kavet, jol vagyok J) Mikor visszaertem Besiktasba olyan fel 4 korul, csomo Besiktas mezben, salban, sapkaban feszito emberrel talalkoztam. Csak nem meccs lesz este?! – kerdeztem magamban, majd meg is pillantottam egy kiirast, miszerint 8-kor Besiktas-Antalyaspor bajnoki merkozes lesz. Hat nehogy mar ne menjek el megnezni. Ha’ me’ nem?! De! Naugye! Irtam Dilaranak, hogy tenyleg lesz e a meccs, nezze meg interneten. Igen volt a valasz, de irta, hogy ilyenkor mar keso jegyet venni. Azert en tettem egy kiserletet a stadionnal es probalkozasom sikerrel jart, 30 Liraert tudtam jegyet venni a kapu moge. Volt meg 3 ora, igy hazamentem, hogy letegyem a taskamat, meg egyek valamit. Az evesbol McDonald’s lett a tobbiekkel, de egyszer egy evben ki lehet birni. Ekkor (6.30) mar minden utca, etterem zsufolasig tele volt Besiktas szurkolokkal, mindenki fekete-feherben. Kaja utan elindultam a stadion fele mintegy 5-6 ezred magammal, durva volt nagyon, enekeltek ezerrel. A stadionnal mar megnagyobb tomeg vart bebocsajtasra. Egesz nagy stadion, nem tudom hany ferohelyes, de sajat becslesem szerint olyan 30-35 ezren lehettunk. Es ez nem rangado volt, mikor telthaz van. Maga a meccs eleg unalmas volt, viszont egy szep gollal a Besiktas nyert 1:0-ra. A szurkolok vegig enekeltek a 90 percet. 3 nagy szurkolotabor van, en ketto kozott ultem. Mindenki szurkol magatol, nagy ritkan szurkol egyutt az egesz stadion. De ha az egyik szurkolotabor elkezd valamit, akkor a masik megvarja, mig befejezi, majd megtapsolja oket, es kezdi a sajatjat. Osszessegeben jo elmeny volt, kar lett volna kihagyni.  

Na azt hiszem most ennyi, mert nemsokara lemerul a laptop, meg olvasni is sok lesz. Igyekszem a maradek 6 napot hamar leirni es kuldom is nektek. Az mar annyira nem suru, de azert volt tortenes boven. A kepeket meg majd a harmadik felvonasban lathatjatok. Na minden jot.